Summing the difficulties and the results of the public education in Hungary

Hogy egy ország miként tud hosszútávon is versenyképes gazdaságot fenntartani és így folyamatosan biztosítani állampolgárai számára a jólétet, a tőkés országok számára a kezdetektől fogva kulcskérdés volt. Több könyvtárat betöltő irodalma van annak, hogy a termelés egyes tényezőinek megváltoztatásáv...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Rúzs Molnár Krisztina
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2001
Sorozat:Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum 1 No. 1-20
Kulcsszavak:Oktatáspolitika - Magyarország
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/7513
LEADER 03650nab a2200229 i 4500
001 acta7513
005 20250324102732.0
008 161015s2001 hu o 000 hun d
022 |a 0324-6523 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a eng 
100 2 |a Rúzs Molnár Krisztina 
245 1 0 |a Summing the difficulties and the results of the public education in Hungary  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Rúzs Molnár Krisztina 
260 |c 2001 
300 |a 517-552 
490 0 |a Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum  |v 1 No. 1-20 
520 3 |a Hogy egy ország miként tud hosszútávon is versenyképes gazdaságot fenntartani és így folyamatosan biztosítani állampolgárai számára a jólétet, a tőkés országok számára a kezdetektől fogva kulcskérdés volt. Több könyvtárat betöltő irodalma van annak, hogy a termelés egyes tényezőinek megváltoztatásával a termelékenységet miként lehet befolyásolni. Az, hogy egy ország oktatáspolitikája, annak struktúrája, célja, minősége is befolyásoló tényező lehet, a második világáborút követően jelent meg a nyugati szakirodalomban céltudatos kutatások tárgyaként. Éppen abban az időben, amikor Magyarország a szovjet érdekszféra részévé vált, amikor a gazdaság működését többé nem a piac törvényszerűségei határozták meg. A tervutasításos rendszer nem kívánta meg az oktatáspolitika és a gazdaság szakember-igényének összehangolását. Az 1989-90-es rendszerváltozást követően az ország újból teret engedett a piac által meghatározott gazdasági fejlődés előtt. A nyugat-európai és más fejlett gazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan Magyarországnak is tudatos politika kialakítására vanszüksége a gazdaság és az ehhez kapcsolódó oktatásügy területén. Magyarország szerencsés helyzetben van abban a tekintetben, hogy e két szféra kölcsönhatásait és törvényszerűségeit vizsgálva felhasználhatja az előbb említett országok tapasztalatait is. Mindezeken túl országunk különös figyelmet kell szenteljen az Európai Uniónak ezen a területen kialakított szabályozására és iránymutatására (acquis) is a remélhető csatlakozás küszöbén. A közösségi szintű szakképzési politika tartalmazza az erre vonatkozó szabályozás jelentős részét. Az Unió egészének és tagállamainak azonban a gazdasági és oktatáspolitikai fejlődés összehangolása nemcsak a hatékonyabb gazdaság kulcsát jelenti, hanem a foglalkoztatáspolitika szempontjából is elsődleges fontosságú. Tudjuk, hogy az . Unió országai évetizedek óta küszködnek a magas a munkanélküliséggel. Az EU _ szakemberei szerint egy tudatos, jól összehangolt oktatáspolitikával jelentősen lehetne javítani a foglalkoztatási arányon, ami a szociálpolitikát tekintve is nagy előrelépés lenne. Ahhoz, hogy Magyarországon hosszútávon jól működő gazdaság jöhessen létre, biztosítani kell az ennek elérését megvalósító szakemberek képzését és ezek folyamatos utánpótlását. Egy ilyen rendszer kiépítéséhez figyelemmel kell lenni más országok elért eredményeire, az Unió elvárásaira, de kialakítása során nem szabad megfeledkezni az ország jelenlegi gazdasági fejlettségéről s oktatási hagyományairól sem. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Oktatástudomány 
695 |a Oktatáspolitika - Magyarország 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/7513/1/juridpol_doct_001_517-552.pdf  |z Dokumentum-elérés