A proszociális viselkedés egyes altípusainak megjelenése kiscsoportos óvodás gyermekek viselkedésében
A proszociális viselkedések sokféle módon megjelenő reakciók, amelyek egy másik személy problémás helyzete okán valósulnak meg, és szándékuk szerint a felmerülő szituációk megoldására, a másik negatív mentális állapotának csökkentésére irányulnak. Nemzetközi szinten több vizsgálat zajlott e készsége...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2019
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
29 No. 2-3 |
| Kulcsszavak: | Képességfejlesztés - óvoda - módszer |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2019.2-3.39 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46501 |
| Tartalmi kivonat: | A proszociális viselkedések sokféle módon megjelenő reakciók, amelyek egy másik személy problémás helyzete okán valósulnak meg, és szándékuk szerint a felmerülő szituációk megoldására, a másik negatív mentális állapotának csökkentésére irányulnak. Nemzetközi szinten több vizsgálat zajlott e készségek feltárásáról, valamint fejlesztéséről, azonban a hazai kutatások száma elenyésző. A magyar kutatások többségében indirekt módszereket alkalmaznak e viselkedések vizsgálatára, főként azon személyek kikérdezésével, akik a gyermekek nevelésében aktívan részt vesznek (szülők, pedagógusok). A vizsgálatban 189 kiscsoportos óvodás gyermek vett részt. Kutatásunk célja az óvodás gyermekek néhány proszociális viselkedésének (segítés, megosztás, vigasztalás) vizsgálata volt hétköznapi szituációkat bemutató direkt vizsgálati módszerekkel. A szituációk során a gyermekeknek egy problémás helyzet beazonosítása után, valamely proszociális viselkedés megvalósításával a másik személy negatív érzelmi állapotának csökkentése, és helyzetének megoldása volt a feladata. Kutatási eredményeink azt mutatták, hogy a gyermekek a bemutatott szituációkban az esetek többségében proszociális viselkedésekkel reagáltak. A másik személy problémás helyzetének észlelését követően az óvodások segítő viselkedése nagy arányban jelent meg, valamint a birtokukban lévő dolgokat is jellemzően megosztották a felnőttel, amennyiben úgy vélték, hogy ezzel kielégíthetik a másik szükségleteit. Ezzel ellentétben negatív affektív állapot megjelenésekor a gyermekek jellemzően nem reagáltak proszociális viselkedéssel, vagyis nem törekedtek arra, hogy vigasztalással változtassanak a másik személy állapotán. Az eredmények rámutattak arra, hogy az óvodákban szereplő problémás helyzetek kezelése a gyermekek számára eltérő nehézségű lehet, valamint több tényező is befolyásolhatja ezen készségek működését. Mindezek további kutatások alapjául szolgálhatnak, valamint egy későbbi fejlesztő programhoz is kellő információt adhatnak. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 39-56 |
| ISSN: | 1215-5233 |