04487nab a2200253 i 4500 misc70821 20220427100955.0 220427s2021 hu o 0|| hun d 1215-5233 10.14232/ISKKULT.2021.11-12.115 doi SZTE Miscellanea Repozitórium hun hun Káplár-Kodácsy Kinga Adaptációs stratégiák a felsőoktatásban [elektronikus dokumentum] : egy mentorrendszer tapasztalatai / Káplár-Kodácsy Kinga Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2021 115-129 Iskolakultúra 31 No. 11-12 A tanulmány a COVID-19 világjárvány következtében megváltozott felsőoktatási körülményekhez való alkalmazkodás egy Magyarországon kevéssé ismert komplex eszközét mutatja be, amely túlmutat a hagyományos válság- és változásmenedzsment-megoldásokon, a távolléti oktatás pedagógiai megfontolásain és technológiai támogatásán egyaránt. Az eszköz egy kivételesen szűk határidővel létrehozott, mégis a teljes oktatói kört lefedő mentorrendszer, amely a tudás és készség figyelembevételével kialakított szakmai komplementer mentori kapcsolatokra épül. A tanulmány bemutatja a rendszer bevezetésének hátterét, a bevezetés folyamatát és részleges eredményeit. Az eredményesség teljes feltárása és a jövőbeni korrekciók, fejlesztési irányok meghatározása érdekében részben ismerteti a megvalósult pilot kutatás és a jelenleg is folyamatban lévő átfogó kutatás (előzetes) eredményeit is. A bevezetés legfőbb tanulsága, hogy a hagyományostól eltérő, nem hierarchikus szervezeti struktúra, a készség- és szakterület-alapú szervezési elv fokozta a korábban alá-fölérendeltségi viszonyban álló (pl. témavezető-témavezetett) személyek közötti bizalmi kapcsolatot és a kollegialitást, ami kitágította a tanulási folyamatot serkentő reflektív teret (Higgins és Kram, 2007), és utat nyitott a tudásmegosztási folyamatok szervezetbe ágyazott újjá-, illetve átalakulásának. Mindez alkalmat ad arra is, hogy a felsőoktatás (illetve a konkrét intézmény) önreflektíven viszonyuljon a távolléti oktatáshoz, és ennek hatására szélesebb spektrumú intézményfejlesztési célokat is kijelöljön, a mentorrendszert minőségtámogató funkcióként értelmezze a kari minőségirányítási rendszer egyik pillérjeként. The study presents a complex tool for adapting to the changed higher education conditions caused by the COVID-19 pandemic in Hungary, going beyond traditional crisis and change management solutions, pedagogical considerations and technology support for remote education. A mentoring network set up within an exceptionally tight deadline, yet involving the entire teaching staff, and operating on the principles of peer-to-peer, reverse and complementary mentoring relationships that are based solely on competence and skills. The study presents the background of the introduction of the system, the implementation process and the evaluation of the network. To explore the effectiveness and to determine future amendments and development directions, the (preliminary) results of the implemented pilot research and the comprehensive research project that is currently in progress are also presented. The main lesson of this initial phase is that the non-traditional, non-hierarchical organizational structure, the skills and discipline-based organizational principles enhanced the culture of trust and collegiality between formerly hierarchical (e.g. supervisor-supervised) relationships, which has expanded the stimulating reflective space for learning (Higgins and Kram, 2007) and paved the way for the reorganization and transformation of knowledge-sharing processes embedded in the organization. This also provides an opportunity for higher education (or the specific institution) to set a broader range of institutional development goals for the transition to remote education, for example, by making the mentoring network one of the pillars of the quality management system. Társadalomtudományok Oktatástudomány Mentorálás, Felsőoktatás Rónay Zoltán aut Dorner Helga aut http://misc.bibl.u-szeged.hu/70821/1/iskolakultura_2021_011_012_115-129.pdf Dokumentum-elérés