La teoría política Española del siglo XVI y la legislación de las indias
A XVI. századi spanyol közgondolkodás különösén érzékeny volt az államelméleti problémák iránt. Ez az érzékenység számos forrásból táplálkozott. Spanyolország területének visszahódításával és egy korona alatti egyesítésével megszületett a centalizmus és regionalizmus napjainkig ható problémája. A fi...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1988
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
87 |
| Kulcsszavak: | Spanyolország története - 16. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2750 |
| Tartalmi kivonat: | A XVI. századi spanyol közgondolkodás különösén érzékeny volt az államelméleti problémák iránt. Ez az érzékenység számos forrásból táplálkozott. Spanyolország területének visszahódításával és egy korona alatti egyesítésével megszületett a centalizmus és regionalizmus napjainkig ható problémája. A fiatal spanyol állam számára külön gondot jelentett, hogy — szinte előzmények nélkül — csakhamar nagyhatalomként léphetett az európai politika színpadára. Új kérdések sorát vetette fel továbbá Amerika váratlan felfedezése és gyors meghódítása. E három tényező azonban nem csupán a spanyol politikai tudat érzékenységét magyarázza, hanem egyúttal több olyan, a keresztény európai politikaelméletben már korábban felmerült, de megnyugtatóan meg nem oldott kérdést is felvetett, mint pápaság és a világi hatalmak, a császárság és a többi állam, a keresztények és nem - keresztények, a civilizáció és a barbárság, az egyén és az állam, a közösség és az állam viszonya, a szuverenitás eredete, az uralkodó jogai, a háború joga, a nemzetközi jog forrása stb. E gondolatok jórésze jelen van az egész európai reneszánsz eszmerendszerben. A spanyol válaszoknak azonban sajátos színt ad, hogy a Spanyolország Amerikára vonatkozó jogairól folytatott polémia során születtek. A dolgozat éppen ezt a vitát igyekszik nyomon követni az 1493-as pápai demarkációs bullától Vitoria, Las Casas és Sepúlveda elméleti megoldási kísérletén át — felvillantva a Korona törvénykezési gyakorlatának módosulásait is — a XVI. század 70-es évtizedéig, amikoris a jogelméleti megközelítést felváltja a birtokba vett területek megismerésének gyakorlati politikája, a hódítás és az önigazolás korát az uralom megszilárdításának és kiaknázásának a kora. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 19-33 |
| ISSN: | 0324-6965 |