Sublevaciones campesinas en Europa Centro-Oriental en los siglos XV-XVII. observaciones metodológicas /
A tanulmány az elmúlt évtizedek XVI —XVII. századi gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásairól szóló magyar és nemzetközi szakirodalom eredményeit hasznosítva a XVI-XVII. századi parasztmozgalmakról vet fel néhány módszertani jellegű megjegyzést. E térség paraszti nyugtalanságait olyan koordinátar...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1988
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
87 |
| Kulcsszavak: | Parasztmozgalmak - Kelet-Európa - 16-17. sz., Parasztmozgalmak - Közép-Európa - 16-17. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2752 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány az elmúlt évtizedek XVI —XVII. századi gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásairól szóló magyar és nemzetközi szakirodalom eredményeit hasznosítva a XVI-XVII. századi parasztmozgalmakról vet fel néhány módszertani jellegű megjegyzést. E térség paraszti nyugtalanságait olyan koordinátarendszerben helyezi el , amelynek egyik vektora kronológikus („idő"), a másik pedig földrajzi („hely") meghatározottságú. E két szempont szerint katalogizálva a parasztmozgalmakat, három sűrűsödési periódust, „epicentrumot" körvonalaz. Az első az 1504 - 1547-es periódus, a második 1590-1609, a harmadik pedig az 1640-1650/55 közötti szakasz. Ezek a sűrűsödési sávok földrajzilag is jól körülhatárolhatók: az első szakaszban Közép-Európa az epicentrum, 1590—1609 között azonban ez az epicentrum keletebbre húzódik. A parasztmozgalmak ilyen földrajzi mozgása az Európán belüli munkamegosztásból vezethető le, amely e térség agrárgazdaságára gyakorolt erős hatást, s a földesúri árutermelő aspirációk és agressziók erősödésével magyarázható. A harmadik fázis viszont már a Nyugat-Európával korábban meglévő munkamegosztásos gazdasági kapcsolatok kifulladásával függött össze, jelezve e térség agrárgazdaságának kezdődő kínjait, s a földesúri presszió fokozódását. A tanulmány azonban bemutatja azt is: maga a földesúri presszió egymagában nem elegendő magyarázatként e parasztmozgalmak kirobbanására. Egyéb, külső okok és tényezők megléte esetén szerveződik mozgalommá-felkeléssé a paraszti elégedetlenség. A mozgalmak eltérő eseteiből levont közös tanulság, hogy vallási és etnikai-nemzeti elnyomatottság elemei is jelen voltak a felkeléssé szerveződő paraszti nyugtalanságban. E motívumok (vallási konfliktusok, etnikai jellegű ütközések) egyben más osztályok, rétegek, csoportok támogatását is jelentették, s együttesen adták-adhatták meg a siker reményét és segítettek mozgósító ideológiák kialakulásában. A tanulmány végül felveti: a közép-kelet-európai parasztmozgalmak é három ciklusa részét képezi a korai polgári forradalmak ciklusának, amit a tanulmány — I. Wallerstein más jellegű gondolatmenetét felhasználva - az 1450-1650 közötti periódusban helyez el. E korszakban a korai polgári forradalmak vagy ilyen jellegű kísérletek erős kronológikus korrelációt mutatnak a közép-és kelet-európai térség parasztmozgalmainak ciklusaival. Az első ciklusban jelent meg és szenvedett vereséget korai polgári forradalmi kisérletként a spanyol comuneros-mozgalom és a német parasztháború; a második ciklusban lett független Hollandia, a harmadikban pedig az angol forradalom győzelme következett be. E kronológikus egybeesések felvetik azt a szempontot is, hogy érdemes a korai polgári forradalmak ciklusán belül három egymáshoz kapcsolódó külön szakasszal számolni, s a korai polgári forradalmakat összeurópai keretben, a különböző előjelű és jellegű népmozgalmak (rendi nemesi mozgalmak, városi felkelések és zavargások, parasztfelkelések és eretnekmozgalmak) széles áramában elhelyezni. A korai polgári forradalmak jelentkezése és a parasztmozgalmak közötti kronológiai kapcsolat mögötti összefüggések vizsgálata további kutatást igényel, hangsúlyozza a tanulmány. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 49-59 |
| ISSN: | 0324-6965 |