Reflections on Marko Jačov's source-book
Jacov szerint a Balkán félsziget etnikai problémáinak nagy része — a XVII. sz. végétől kezdődően — az iszlám és a kereszténység konfliktusában gyökerezik. A Balkánon élő népek vallási hovatartozását meghatározták az ott zajló háborúk eredményezte kényszerhelyzetek. Ebből eredően súlyos konfliktusok...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1995
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
101 |
| Kulcsszavak: | Balkán története |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2808 |
| Tartalmi kivonat: | Jacov szerint a Balkán félsziget etnikai problémáinak nagy része — a XVII. sz. végétől kezdődően — az iszlám és a kereszténység konfliktusában gyökerezik. A Balkánon élő népek vallási hovatartozását meghatározták az ott zajló háborúk eredményezte kényszerhelyzetek. Ebből eredően súlyos konfliktusok származtak a hódítók hitére áttért „féltörökök" és a kereszténységhez hű honfitársaik között. Súlyosbította a helyzetet a katolikus horvátok és az ortodox szerbek közötti ellentét, akiket, jóllehet ilyen etnikai és vallási besorolásban a XIX. század második felétől említ csak a bécsi adminisztráció, de mint a szerző szöveggyűjteménye bizonyítja, jelentős valláspolitikai tényezőként tartandó számon úgy a protestáns horvátok, mint a latin rítusú katolikus szerbek léte. A sikertelen tizenötéves háború után tömeges szerb kivándorlás indult meg a Habsburg tartományok felé. Zágráb környékén például a szerbek a Rómában felszentelt püspökük egyházi irányítása alatt álltak, és békében éltek együtt a horvátokkal a II. Rudolftól kapott területeken. A Dalmácia térségében lezajlott startégiai változásokat követő és vallási hovatartozás miatt megtörtént első etnikai tisztogatások, öldöklések azonban egyszer s mindenkorra meghatározták a Balkán geopolitikai térségének békéjét. Á „Serenissima" bukását követően a bécsi udvar politikája nem kevésbé járult hozzá a már létező interkonfesszionális feszültségekhez azzal, hogy azonosítani törekedett az otodoxiát a szerb nemzetiséggel, míg a katolicizmust a horvátokkal. Nem hiányzott Bécs részéről az őslakos latin dalmátok elnyomása sem. A szöveggyűjtemény fényt derít arra a fontos tényre is, hogy a hódítások eredményezte tagadhatatlan felekezeti feszültségeken túl, az újkori Balkán legtöbb etnikai ellentéte mégsem az ott élő, sokszor emigrációra kényszerült népek közötti meg nem értésből származott, hanem az érintett népek tragédiáinak valódi okai a korabeli nagyhatalmak, különösen a Habsburg, az oszmán-török és nem utolsó sorban az orosz hatalomnak a térséggel kapcsolatos érdekeiben keresendők. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 5-10 |
| ISSN: | 0324-6965 |