The law of property in mediaeval Serbia the concept of the thing and ownership /

A középkori szerb jog .nem használja a dolog fogalmát elvont értelemben (szerb nyelven stvar). A szerb jogforrások esetről esetre neveznek meg minden dolgot és egyedileg hivatkoznak minden dologra, amely az adott jogügylet tárgyát képezte. A legkorábbi kifejezés, amely a tulajdont jelölte, a dobitak...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Šarkić Srđan
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága Szeged 2010
Sorozat:Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica 73 No. 1-64
Kulcsszavak:Tulajdonjog - Szerbia - középkor, Jogtörténet - középkor
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/7480
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A középkori szerb jog .nem használja a dolog fogalmát elvont értelemben (szerb nyelven stvar). A szerb jogforrások esetről esetre neveznek meg minden dolgot és egyedileg hivatkoznak minden dologra, amely az adott jogügylet tárgyát képezte. A legkorábbi kifejezés, amely a tulajdont jelölte, a dobitak volt. Szó szerint hasznot, vagyoni előnyt jelent, ám a 13. és a 14. századi jogi emlékekben e kifejezéssel elsődlegesen a szarvasmarhát, a haszonállatot illették. Mindamelle ttazon kifejezés, amellyel a leggyakrabban jelölik a tulajdon egészét az imenije vagy az imanije, mely tulajdont, birtoklást, földbirtokot, tanyát jelent (eredete az imeti vagy imeti ige, amely birtokolni jelentéssel bír). A középkori szerb jogbankét alapvető fogalmat találunk a tulajdonnal kapcsolatban: britina (örökletes földbirtok) és pronoia (hűbérbirtok). A bastina a nemesekkel (vlastela), az egyházzal és a falvak lakosaival (meropsi) összefüggésben használható. A hűbérbirtok intézménye (pronoia) bizánci közvetítéssel jutott el Szerbiába, és azt a Milutin király által a Skopje közelében lévő Szt. György kolostor részére kiadott oklevélben (1299-1300) említették először Szerbiában.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:811-818
ISSN:0324-6523