Fokozás szkizofréniában
Dolgozatunkban szkizofrén betegek nyelvhasználati sajátságait vizsgáljuk a nyelvi fokozásra fókuszálva. Mivel a különböző mentális betegségek hatással vannak az egyén kommunikációjára, a nyelvi produktumaik (akár írott, akár beszélt formájú) elemzése fontos közvetett eszköze lehet a betegségek vizsg...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2023
|
| Sorozat: | Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia
19 |
| Kulcsszavak: | Szkizofrénia, Nyelvészet - számítógép alkalmazása - egészségügy |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/78401 |
| Tartalmi kivonat: | Dolgozatunkban szkizofrén betegek nyelvhasználati sajátságait vizsgáljuk a nyelvi fokozásra fókuszálva. Mivel a különböző mentális betegségek hatással vannak az egyén kommunikációjára, a nyelvi produktumaik (akár írott, akár beszélt formájú) elemzése fontos közvetett eszköze lehet a betegségek vizsgálatának és esetleges diagnosztizálásának. A jelen kutatásban a nyelvi sajátságok közül a fokozást tettük a fókuszba. Azt elemezzük, hogy a fokozás milyen kvantitatív és kvalitatív sajátságokkal jelenik meg a vizsgált betegek kommunikációjában. Korábbi érzelemkutatások alapján a szkizofréniával élőknél nehézség mutatkozik az érzelmi események megérzése, előrejelzése, az érzelmi benyomások és a kontextus integrálása, valamint az érzelmi élmények gazdagsága és fenntartása terén (Kring és mtsai, 2013). A háttérben álló agyi aktivitások a kognitív kontrollért felelős hálózatok működésében mutattak deficitet az érzelmek és a kogníció integrálásának elégtelenségét jelezve (Kring és mtsai, 2013). A mentális betegségek és az érzelemszabályozás ezen összefüggései okán, a fokozó elemek csoportján belül külön figyelmet fordítunk az ún. negatív emotív fokozókra, amelyek prior szemantikai tartalma valamely negatív érzelemhez kapcsolódik, azonban fokozó elemekként funkcionálhatnak a nyelvben. A kutatás végső kérdése, hogy mutatkozik-e olyan eltérés a fokozók használatában a vizsgált betegek és a kontrollcsoport között, amely prediktív sajátságként felhasználható. Vizsgálatunkhoz beszélt nyelvi szövegeket használunk, amelyek három különböző narratív feladatban keletkeztek. Eredményeink megmutatják, hogy bár a nyelvi fokozás tekintetében a két csoport hasonlóan viselkedik, a negatív emotív fokozók használata jelentősen eltérő: a betegcsoport alig használ negatív emotív fokozókat a kontrollcsoport tagjaihoz képest, illetve rendre negatív kontextusban. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 17-32 |
| ISBN: | 978-963-306-912-7 |